Napjainkban az álláskeresők 79%-a a cégek 84%-a használja álláskeresésre, toborzásra a közösségi média valamely felületét.

Ennek a jelenségnek a körbejárását tűzte ki céljául a HVG legutóbbi eseménye, az Online Toborzási Konferencia 2017. Az előadók közül ketten is, Dr. Guld Ádám egyetemi adjunktus és Horváth Lajos a Cluso kreatív igazgatója, felhívták a figyelmet az online videós tartalmakban rejlő toborzási lehetőségekre.

A toborzás célja az üres vagy megüresedő, illetve létesítendő munkaposztokra potenciális munkavállalók felkutatása és megnyerése, lehetőleg olyan pályázók vonzása, akik a munkaköri követelményeknek megfeleltethetők, vagyis az álláshely betöltésére alkalmas személynek kiválaszthatók.

A toborzást általában egy HR Specialista bonyolítja le. A felvételi követelmények meghatározását, illetve a munkaköri leírások elkészítését követően már megkezdődhet a toborzás művelete. Sok múlik a megfelelő toborzási módszer megválasztásán, tekintve, hogy a cél nemcsak a potenciális jelöltek elérése, hanem azok tényleges jelentkezésre való bírása.

A következőben a konferencián hallottakból mutatunk be két esettanulmányt, melyek jó példul szolgálnak arra, hogy könnyűszerrel el lehet érni a munkavállalók különböző csoportjait online videós tartalmakkal.

Hogyan érjük el a fiatal munkavállalókat?

A munkáltatóknak egyre nagyobb problémát jelent, hogy miként közeledjen, illetve hogyan kommunikáljon a pályakezdők felé. Ez a nehézség főképp a generációk közötti különbségből fakad. Az idősebb korosztálynak meg kell ismernie a Z generációt (1995 és 2010 között születetteket értünk ez alatt) és annak szokásait, azért hogy egy eredményesebb kommunikáció jöhessen létre.

A Z generáció tagjai a korábbi X vagy akár Y generációsokkal ellentétben már beleszülettek a digitális forradalomba, így jó technikai érzékkel rendelkeznek. Azt is mondhatnánk, hogy online élik életüket, ezért nem is olyan meglepő, hogy nyitottak mindenféle vizuális kultúra termékre, itt gondolhatunk a meme-ekre, animációkra és videós tartalmakra.

A Z generációs fiatalok aktív médiahasználók (körülbelül 6,4 óra médiahasználat/nap jellemző rájuk), ami főképp okostelefonjukon és/vagy számítógépükön történik. Fontos még megemlíteni a folytonos multitasking jelenséget, amely azt jelenti, hogy egy készüléken, egy azonos időben akár több online tartalmat is képesek fogyasztani. Azonban a klasszikus médiumok, mint a televízió vagy az újság a háttérbe szorulnak számukra.

Mi sem bizonyítja jobban a YouTube tartalmak térnyerését ezen a területen, mint az Axiál cégcsoport és Szalay Isti együttműködése. A mezőgazdasági gépek forgalmazásával és az ahhoz kapcsolódó munkások szakképzésért felelős cég népszerűsíteni szerette volna a mezőgazdasági szakmákat a fiatalok körében. Üzenetük átadásához a YouTube felületét használták, mint csatorna.

Szalay Isti egy 10 perces videóban játékosan, humorral mutatta be az egyik ilyen szakmát, csakúgy, mint ha egy egyszerű gameplay videóról lenne szó. Elnyerte a nézők tetszését a véleményvezér videója, ugyanis korábban többször is készített olyan epizódokat, amikben a Farming Simulator játékot (ami egy mezőgazdasági munkát reprezentáló software) mutatta be. Az előbb említett kreatív megoldás egy olyan keretet adott a tartalomnak, amely segítségével egyszerűbben megérthetett a fiatal korosztály az Axiál cég üzenetét.

Márkaerősítés videókkal

Mi történik akkor, amikor egy informatikai szektorban tevékenykedő cég munkaerőhiányban szenved? Elkészít egy vírusvideót!

Az IT Services magyar irodáiban gyakran előforduló probléma volt, hogy nem találtak elegendő informatikus munkatársat. Az IT-s piac hazánkban is telített, ugyanis olyan nagy cégek keresnek maguknak munkaerőt, mint az IBM, Microsoft vagy akár a Google.

Megfigyelhető, hogy manapság a márka szerepe egyre fontosabb a toborzásban. Tehát az előbb említett munkaerőhiány problematikája fakadhat abból, hogy az IT Services-hez képest versenytársai erősebb márkáknak bizonyulnak.

Felmerülhet bennünk, hogy hogyan lesz bizonyos márkákból erősebb másokból gyengébb. Az egész a fogyasztókon múlik és azok emocionális alapú döntésein. Vagy akár mondhatnánk azt is, hogy a márka az összes létező benyomás, amit a fogyasztó élete során szerez egy vállalatról vagy termékről. Így ha esetünkben egy toborzó kampány sikeres szeretne lenni, egyik feladata az, hogy a saját cégéről pozitív asszociációs hálót hozzon létre az emberek fejében.

Az IT Services is így tett, 2016 valentín napján útjára indított egy vírusvideót, amiben a cég pulikutyája megkéri Mark Zuckerberg pulijának kezét. A videó hírével volt tele a hazai média (Origo, HVG, Blikk) sőt megjárta a tengerentúli sajtót is. Ami pedig még fontosabb a jelenségben, hogy a cég neve, márkája egy szerethető módon jutott el még több emberhez.